Energetikai szakreferens alkalmazásának jogi háttere

Az energetikai szakreferens alkalmazásának és feladatainak követelményeit az alábbi jogszabályok határozzák meg:

• 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról;
• 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról.

Az energetikai szakreferens alkalmazása 2016. december 21-től kötelező.

Kire vonatkozik

Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

• 400 000 kWh villamos energiát,
• 100 000 m3 földgázt vagy
• 3400 GJ hőmennyiséget.

Kötelezettek feladatai

Az előző pontban meghatározott energiafelhasználás meghaladó vállalkozásoknak legalább egy, attól munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie függetlenül attól, hogy kis-, közép- vagy nagyvállaltról beszélünk-e.

Az energetikai szakreferenst igénybe vevő gazdálkodó szervezetnek 30 napon belül meghatározott adattartalommal tájékoztatnia kell a Hivatalt az energetikai szakreferens igénybevételéről, valamint az adatokban beállt egyéb változásokról.

Energetikai szakreferens feladatai

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

• szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
• javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
• gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
• az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
• összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
• ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetekre további kötelezettségek vonatkoznak. Ilyen a 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet, mely az alábbiakat írja elő:

3. § (1) Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése, az indokolatlan fogyasztások feltárása és az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítása érdekében köteles almérőt felszerelni az alábbi villamosenergia-felhasználási pontokon, ha a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg:

a) az 50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezések (különösen a kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések),

b) a 70 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezések.

(2) Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése, az indokolatlan fogyasztások feltárása és az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítása érdekében köteles almérőt felszerelni, ahol az e rendeletben meghatározott almérővel már mért fogyasztású berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) esetében a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot.

(3) Az (1) bekezdésben előírt almérő-felszerelési kötelezettség alól kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában az 1000 üzemóra/év értéket nem haladja meg.