ESG rendszerek kiépítése és működtetése
Új, a magyar gazdaság fenntarthatóságának javítását célzó törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, amely az uniós ESG-elvárásoknak való megfelelés miatt született.
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, célja pedig, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlíthatók és vizsgálhatók legyenek a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára.
A várhatóan 2024. január 1-jén életbe lépő jogszabály kiterjed azokra a Magyarország területén székhellyel rendelkező
a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
-
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
b) nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
-
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt
c) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra.
Az ESG három alapfeltételen nyugszik:
Enviromental (környezeti) alapfeltétel:
ide tartoznak olyan kibocsátások, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, víz- és talajszennyezés, ezen felül az újrahasznosítás és az erőforrás felhasználási témakörök.
Továbbá olyan földhasználati kérdések, mint az erdőírtás és a biodiverzitás is a környezeti pillér alá tartoznak.
Social (társadalmi) alapfeltétel:
személyügyi kérdésekkel foglalkozik az adott vállalat életében. Beletartoznak a vállalat belső társadalmi feltételei, például a munkavállaló fejlődési lehetősége, mentális és testi egészsége, munkakörülményei. Külső társadalmi feltételeket is mér, mint pl. a termékbiztonság vagy az ügyfelekkel való kommunikáció.
Governance (irányítási) alapfeltétel:
ami a vállalat irányítását vizsgálja, aminek a fókuszában az adóstratégia, vezetők díjazása, adományok, politikai lobbi és a vállalaton belüli korrupció mértéke áll.
Természetesen nem minden ESG tényező esetében egyformán érintettek a vállalatok. Az érintett társaságoknak kötelező átesniük egy fenntarthatósági célú átvilágításon típusuk, méretük és befolyásolási képességük szerint. Ennek része, hogy létrehoznak egy kockázatkezelési rendszert, valamint a rendszeres vizsgálatok mellett, belső felelősségvállalási stratégia kialakítására is szükségük lesz. A törvénytervezet azt is előírja, hogy a szóban forgó cégek évente ESG beszámolót készítsenek az átvilágítási kötelezettségek teljesüléséről, és azt hat hónapon belül ingyenesen elérhetővé kell tenniük a vállalati honlapon.
A jogszabálytervezet számos részletet tartalmaz még az egyes érintettekre vonatkozó kötelezettségekről, a teljes szöveget az alábbi linken lehet elolvasni:
https://www.parlament.hu/irom42/06070/06070.pdf
Ha fentiek alapján vállalkozása ESG kötelezett és kérdése merül fel, forduljon hozzánk, a jogszabályok ismeretében igyekszünk partnereinket támogatni a felmerülő kérdések tisztázásában és segíteni a jogszabályi megfelelés folyamatában.